Érdemes minden rutinos vér profinak átgondolnia, hogy miért is tötymörgünk. Nem, nem azért, mert akkor és ott kezdtünk a tanulóval, 0 órával, rögtön a forgalomban. Nem, nem az a baj, hogy már nincs "rutinvizsga" karók közötti parkolással, forgalomban használhatatlan tudásszerű rutinnal. Ja, és nem, nem azért megy lassan, hogy kíméljük az autót, és spóroljunk a költségeken. Nyilván a magam szemszögéből tudom elmondani, hogy milyen is az élet a T autó Jobb és Bal1 ülésében. Kezdem az elején: Az első órákat tanpályán, vagy forgalomtól szinte teljesen mentes helyen kezdem.
Részemről akkor megyünk forgalmasabb (de még nagyrészt mindig védett útvonalakon haladva) területre, ha eljutunk arra a szintre, hogy az elindulás folyamata kialakult, fékezéskor nem ott állunk meg, ahol sikerül, hanem ott, ahol tervezzük. Tudunk sebességet váltani felfelé, vissza tudunk kapcsolni kanyarodáskor szükségszerűen 2. fokozatba, esetleg 1. fokozatba, a kormányszedés technikája már odafigyeléssel rendben van, tudunk "kuplungot csúsztatni", ismerjük az elindulást, kanyarodást, sávváltást megelőző folyamatokat. Ekkor ha nem lépünk tovább, nincs fejlődés. Egy életet autózhatunk szegregált környezetbe, ha kijövünk az "életbe", jön a tanulói stressz, az időnkénti pánik és lefulladás. Nézzetek magatokba, rutinosok! Már sokatoknak emlékképe sincs arról, hogy kezdtétek. Az autós társadalom 70%-a úgy emlészik, hogy ők már készen ültek be a bal1-be 🙂 Igaz, régebben valóban több fiatal érkezett úgy, hogy a technikai kezeléssel már nem sok gond volt, hiszen "feketén" már tapasztalatot szereztek. Ma már csak elvétve akad olyan srác, lány, akit érdekel, vonz a vezetés. Inkább csak egy családi elvárásokból fakadó, kipipálandó tétel lett. Amúgy ez teljesen rendben van, rengeteg más olyan terület is van, ahol meg kell felenie a fiatalnak. Baromi sok tanóra, rengeteg megtanulandó ballaszt tudás, ebből fakadó pótórák, na meg a sport is bele kell, hogy férjen... A tanulóvezetőnek mennyi energiája marad? Vissza az útra: Kikerültünk a forgalomba, sok időt, sok órát emészt fel, hogy az automatizmusok kialakuljanak, csak ekkor nő az önbizalom a tanulókban, kialakul már némi rutin. Itt azért jelzem, hogy ez a folyamat pont olyan, mint az élet más területén, az eltérő készségek és képességek miatt nagy a szórás.
Itt a legzsenibb ember sem veheti biztosra, hogy a közlekedési logika, a mozgáskoordinációja lesz akkora, mint az ismerősének, családtagjának. Nagyon eltérőek vagyunk. Nem jobbak, rosszabbak, csak mások. Szóval, ha eljutottunk idáig, elkezdődik a felkészítés a vizsgára. Kötelező parkolások igazi autók közé, elvárt manőverek, szabályos közlekedés. Nnna és itt megállok egy kicsit: Optimális esetben a tanuló tisztában van elméleti szinten a szabályos közlekedés alapjaival. (optimális esetben!) Az oktatás célja, az, hogy a közlekedésben biztonsággal, SZABÁLYOSAN legyen képes részt venni a friss jogsis a forgalomban. A vizsgabiztos ezt vizsgálja. Azzal jó, ha tisztában vagytok, hogy (és most optimista vagyok) Ti, a rutinosok, 90%-ban megbuknátok a forgalmi vizsgán. Hogy vezettek Ti? Lendületesen, rugalmasan, sokszor a szabályokat tudatosan vagy tudatlanság miatt felrúgva haladtok. Fürgék vagytok, ha valakinek miattatok lassítania kell, az ok., ha a körforgalomból kihajtotok, sokatok nem jelzi, mert annyira rutinos sok "pilóta", hogy az irányjelzőt már nem képes használni. Hogy kell a Tanulóvezetőnek vezetni, ha vezetői engedélyhez akar jutni? Elsőbbséget kötelezően biztosítania kell, gyalogosnak feltétlen elsőbbséget biztosítani nem csak a "zebrán", de ha ráfordul egy útra, akkor az ott áthaladó gyalogosnak is, ha a körforgalomba behajt, tutira adjon elsőbbséget, jelezze a kikanyarodást, stb.stb. stb. Próbáljatok így közlekedni, mindig észrevenni a gyalogost, biztosítani mindenki elsőbbségét, nem megállni a felfestett "zebrán", pontosan betartani a szabályokat előírásokat. Sokkal lassabb lesz a tempótok, több gyalogos fog mosolyogni, több Tanuló tud időben behajtani a körforgalomba. ...és igen, többször is láthatjátok, hogy a tanuló lefullad egyszer, majd másodszor, és igen ekkor lazulj el, mert harmadszor is lefullad. Ha dudálsz negyedszer is! 🙂
Miért nem segít az oktató? Leginkább azért, mert esetleg már 15x segített, de el kell érnünk, hogy a tanulóink a mögöttes nyomás miatt ne kapkodjanak, inkább lassabban induljanak, mert a lassú indulás minimum 5x gyorsabb mint egy lefulladás. Ezzel szerintem mindenki egyet tud érteni. A legstresszesebb dolog eleinte a tanulóinknak az elindulás. Az elindulás egy folyamat. Elég hosszas folyamat, amit Ti már pillanatként éltek meg, olyan technikákat alkalmaztok, ami már nem is tudatos. Tanulóinknak a tanulóautóban még rá kell jönniük, hogy az indulásunk nem akkor kezdődik, amikor az előző autó elindult, vagy a körforgalomban haladó már elhaladt előttük. Ezt is gyakoroljuk. Indulni, indulási folyamatot elindítani azelőtt, hogy az előző megmozdul, de úgy, hogy ne guruljunk rá, ha változik a mátrix. 🙂 Hamarosan változtatok a rendszeren, lehetővé teszem a moderált hozzászólásokat, hátha egy értelmes eszmecsere sül ki belőle 🙂