MINT A CSIGÁK!!!

Minden oktató és sok-sok tanuló megtapasztalta azt a fajta agresszív türelmetlenséget, ami szinte napi rendszerességgel előfordul és ideges dudaszóban, gesztikulációban, “baromi jó tanácsokban” tetőződik. A tanulóautó aránylag óvatosan halad azon az útvonalon, ahol mindenki más. Példának okáért az is ott halad, aki reggel siet a munkahelyére, délután meg szintén siet haza, gyerekért, boltba, bárhova, de 7 kilométeren belül 1 órát akar spórolni…

Ismerős a következő mondat? Minek hozod ki a tanulódat “ide” ha csak feltart mindenkit? Menj vissza a rutinpályára! Értsd: már rég 30 méterrel lehetnék előbbre ha te nem itt tökölsz…

Azt látom, hogy a türelmetlen közlekedő, röpke 10-15 év alatt elfelejtette, hogy ő is elkezdte és nagyon balfék volt eleinte, de szerencsére a szelektív memória segítségére siet. Valamiért úgy gondolják sokan, ők úgy kezdték, hogy vér profin közlekedtek… Mondjuk 15 éve, amikor a többi közlekedő türelmet tanúsított, miközben harmada autó gurult az utakon…

Roppant fontos megemlítenem, hogy nagyon sokan segítenek engem és tanulóimat türelemmel, odafigyeléssel! Van aki megértő mosollyal, van aki kicsit bosszúsan, de elfogadva, hogy “mi” rutintalanok, lassabbak vagyunk, sőt időnként indokolatlanul nangyot fékezünk, lefulladunk.

Óriási köszönet Nekik, és több türelmet, jobb memóriát azoknak akik agresszivitással tompítják frusztrációjukat.